Milyen trendek uralkodnak a magyar demográfiában, hogyan illeszkednek azok az európai összképbe, és mire számíthatunk a következő évtizedekben? Ezekre a kérdésekre ad választ az a tanulmány, amely a GINOP-5.3.5.-18-2018-00057 számú „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek” című konstrukción belül született.
Magyarországon trendszerűen emelkedik az idős népesség aránya – mutat rá a háttértanulmány. Dokumentálható, hogy a 65 éves és idősebb népesség aránya 1990-ben 13%-ot tett ki, majd 2001-re elérte a 15, 2011-re pedig már a 17%-ot; az Eurostat előrejelzései szerint pedig 2070-re hazánkban eléri a 29%-ot.
Ezen túlmenően pedig az idősebbek életkori összetételében is átstrukturálódás zajlott le, emelkedett az ún. legidősebb idősek, azaz a 80 év felettiek száma és aránya is. A tanulmány szerint a 80 év felettiek számának növekedése azért kulcsfontosságú, mert az egészségi állapotuk miatt ők szorulnak rá leginkább a civil és állami támogatására; a szakma ezért erre a korosztályra vonatkozóan külön rátát hozott létre és tart szem előtt. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az előrejelzések ebben a mutatóban sokkal meredekebb emelkedést jósolnak, mint a 65 év felettiek eltartottsági rátájában. 2016 és 2060 között az idősek fiatalabb korcsoportjai vonatkozásában kétszeres növekedést prognosztizálnak, míg a 80 év felettiek eltartottsági rátája magyar adatok alapján közel három és félszeresére növekszik.
A magyar időskori eltartottsági ráta az európai uniós átlagnál alacsonyabb értéket mutat, értéke hazánkban 1990 és 2017 között 20-ról 28-ra emelkedett, viszont ez a szám az Eurostat szerint 2070-re 52-re fog emelkedni.
Az összkép megítéléséhez fontos hozzávenni az egészségügyi tényezőt is; az időseket érintő számszaki adatok mellett az egészségi állapotukról lakossági adatfelvételek segítségével kaphatunk képet. A KSH által készített egészségfelmérés 2014-es adatai alapján felrajzolhatjuk az idősek egészségi állapotára vonatkozó általános képet, eszerint a 65 év felettiek 18%-a ítélte „rossznak”, 10%-a pedig „nagyon rossznak” az egészségi állapotát egy ötfokú skálán. A megélt (szubjektív) és tényleges egészség szempontjából a mentális betegségek megléte is kulcstényező, az adatfelvételében a depresszióra vonatkozóan több kérdést is szerepeltettek. Korcsoportos összehasonlításban azt látjuk, hogy a súlyos depresszió fennállásának valószínűsége a 80 év felettiek körében a legmagasabb (24%), de a 65 év feletti férfiak 6, a nők 9%-a szenved ebben. Ha az idősek családi állapota szerint vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a párkapcsolat megléte komoly védelmi faktor a depresszióval szemben, hiszen a partnerükkel együtt élők körében a legalacsonyabb a súlyos depresszió aránya (5%) – tette hozzá a tanulmány.
