A gazdasági munkajog előnyös gyakorlatainak a közszolgálati keretek közé való átültethetőségét vizsgálja Dr. Zaccaria Márton Leó a GINOP-5.3.5.-18-2018-00055, a „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek” című pályázat egy háttértanulmányában.
A szerző a tanulmány felvezetésében megjegyzi, hogy a közszolgálat reformja mindig is a jogalkotás homlokterében állt, a reformjavaslatokat azonban mindig szükséges az adott kor elvárásaihoz igazítani, mérni.
Lefekteti azt is, hogy bár a közszolgálat és a politika közeli kapcsolata miatt az ilyen elemzéseknek könnyen politikai áthallásai lehetnek, ő kizárólag jogi szempontú érvekre fog támaszkodni a téma felmérése és a javítási ötletek felvázolása során.
A tanulmány során nem csak általánosságban vázolja fel a gazdasági munkajog előnyös gyakorlatainak átültethetőségét a közszolgálatról alkotott gondolkodásmódba, hanem egy konkrét, speciális gazdasági struktúrának és atipikus munkavégzési formának tekinthető, megfontolásra érdemes javaslattal áll elő. Ez pedig nem más, mint a platformmunkavégzés által nyújtott előnyök implementációja.
A konkrét javaslat kifejtése előtt azonban a szerző a munkajog rugalmasabbá válásának jótékony hatásairól általánosságban is kifejti gondolatait. Szükségesnek látja mindenekelőtt lefektetni, hogy a tanulmányában megfogalmazott javaslatokat a magyarországi közszolgálati berendezkedés úgynevezett „vegyes modelljéhez” igazítja. A közszolgálati struktúrákat ugyanis eltérő elméleti modellekben szokás felvázolni, amelyek között a legnépszerűbb a nyílt és zárt rendszerek elhatárolása. A zárt rendszert részletes és egyedi közjogi szabályozás, többletkötelezettségek és többletjogosultságok, valamint egész életpályát kínáló hivatástudat jellemzi, míg a nyílt rendszerek általában hagyományos munkajogi szabályokon alapulnak, a kontraktualitás dominanciájával, kisebb elvi és gyakorlati védelemmel, valamint a piaci viszonyok markáns jelenlétével. A magyarországi közszolgálati struktúrát ezek között, mintegy „vegyes” modellt szokás jellemezni.
Mindezt azért fontos – hívja fel a figyelmet a szerző -, mert a nyílt rendszer már önmagában tartalmaz egyfajta rugalmasabb hozzáállást, így a kutatás során azokat a területeket érdemes vizsgálni, ahol a reformok által óhajtott újításokat a nyílt rendszer még nem tette magáévá. Vagyis az eddig elért eredményeket és azok érdemi megtartását szem előtt tartva kell olyan nóvumokat találni, amely mind a nyílt, mind a zárt rendszer számára előnyöket jelenthet.
A tanulmány további részeiben erre tesz kísérletet Dr. Zaccaria Márton Leó.
