Hogyan jelennek meg közjogi elemek a munkajogban, illetőleg munkajogi elemek a közszolgálatban – ezt mutatja be Dr. Zaccaria Márton Leó a GINOP-5.3.5.-18-2018-00055 pályázat egy háttértanulmányában. A szerző egyúttal ismerteti azt is, hogy a szembetűnő hasonlóságok ellenére a versenyszféra és a közigazgatás foglalkoztatási viszonyai között különbségek alakultak ki a szabályozási, jogértelmezési és -alkalmazási területen.
A munkajogi szabályozás nem mentes közjogi elemektől, aminek az az oka, hogy a jogviszonyoknak központi eleme egyfajta sajátos hatalmi viszony, pontosabban az egyik fél túlhatalmának jelenléte. Ez a tényező szükségképpen eltávolítja a „munka világának jogát” a hagyományos magánjogi keretektől – mutat rá tanulmányában Dr. Zaccaria Márton Leó. Ez a sajátos erőegyensúly-eltolódás vezet gyakorlatilag az összes, a munkáltató-munkavállaló viszonyban jelen lévő unikális joghoz és kötelezettséghez, amelyek összességében más jogviszonyban nem fellelhetők. Amint ezt a szakirodalom is alátámasztja, ezen sajátosságok persze be is határolják a munkajogi szabályozás kereteit, noha a döntően magánjogi alapú jogviszonyokban az erre utaló jogelvek száma elenyésző. E szabályozási divergenciák e vetületére lehet példa a megbízási jogviszonyban jelen lévő, Ptk. 6:373. §-ban szabályozott utasítási jog, amely látszólag nagyon hasonló a munkaviszonyban irányadó tipikus munkáltatói joghoz, de kevésbé kiterjedt és nem alapoz meg szigorú alá-fölérendeltséget a szerződő felek között.
Dr. Zaccaria Márton Leó szerint a versenyszféra munkajogában is olyan komponensek figyelhetők meg, amelyek a munkaerőpiaci folyamatokba történő direkt állami beavatkozásra épülnek, márpedig a munkajogi szabályozásban nagy szerepe van a főként a munkavállalói oldalt jellemző állami garanciák jelenlétének. Persze más szempontból a privátszféra foglalkoztatási viszonyait napjainkban éppen e korlátok lebontása határozza meg – tette hozzá.
Viszont a munkajogi normarendszernek van egy másik, közelebbről közszolgálati oldala, amely szükségképpen a közjogi oldalt helyezi előtérbe és ebből következően eltérő minőségű és jogi karakterű normák szerepelnek eme jogállási törvényekben a szemmel látható hasonlóságok ellenére.
A munkajog közjogi része magában foglalja általában a foglalkozási jogviszonyok magánjogtól eltérő, speciális szabályozásait amellett, hogy a közszolgálat munkajoga voltaképpen erre a közjogi perspektívára épül.
A speciális jogintézmények és elvek közös jellemzője, hogy ezek gyakorlatilag megnehezítik az egységes munkajogi rendszerben való gondolkodást, és fragmentálttá teszik a magyar munkajogi struktúrát.
A tanulmányban a szerző ismerteti hipotézisét, amely szerint a szabályozási területek eltérő, esetleg hiányos szabályozása eleve megnehezíti a közszolgálati munkajog egységes rendszerének kialakítását.
