Dr. Zaccaria Márton Leó a GINOP-5.3.5.-18-2018-00055. pályázat egy háttértanulmányában a közszolgálati jogviszonyok és munkaviszonyok elhatárolásának kérdéskörén belül a jogkört vonja elemzés alá, kiemelve annak jelentősnek tekinthető korlátai közül az egyenlő bánásmód követelményét.
A munkavégzésre irányuló jogviszonyok lényege, hogy egy adott személy egy másik számára végez valamilyen munkatevékenységet. A munkavégzésre irányuló jogviszonyt a polgári jog, a munkajog vagy a közszolgálati jogviszonyok között valósítják-e meg.
A munkaviszony és közszolgálati jogviszony munkáltatói oldalának elhatárolása
A magánmunkajog és a közszolgálati jog működésében bár számottevő hasonlóság mutatható ki, a közszolgálati munkáltatók markánsan eltérnek a magánszféra munkáltatóitól – emeli ki Dr. Zaccaria Márton Leó. A magánmunka-jogviszony esetén a munkáltatói oldalon mindig „magánfél” található, a közszolgálati jogban a munkáltató az állam.
A közszolgálati munkáltató tehát az, aki a közszolgálati alkalmazottat foglalkoztatja. A közszolgálati munkáltatói státusz azonban nem egységes, függ attól, hogy milyen típusú személy, szerv vagy szervezet jelenik meg a munkáltató szerepében. A közszolgálati jogviszonyok „kettős arculatú jogviszonyok”, egyrészt, mint munkavégzésre irányuló jogviszonyok a munkajog sajátosságaival rendelkeznek, másrészt ez a munkavégzés a közhatalommal rendelkező állami szervekben történik, a közszolgák pedig közhivatalt viselnek, állami feladatokat látnak el, ezért alapvetően közjogi jellegű jogviszonyok.
Az említett jogviszonyok között azok rendeltetésbeli különbsége emelhető ki, míg a gazdasági jogviszonyok tekintetében a munkáltató gazdasági céljainak elérése érdekében történő foglalkoztatás történik, addig a közszolgálati jogviszonyok fókuszában a közfeladatok állnak.
A közszolgálati jogviszony és a munkaviszony között részben fennálló különbségek mellett azonban vannak azonosságok is. Ilyen például az alkalmazott munkáltatónak való alárendeltsége, a munkavégzés bármely elemére kiterjedő munkáltatói utasítási jog, a munkáltató díjazás megfizetésére irányuló kötelezettsége, a személyes munkavégzési kötelezettség, valamint a munkakörbe tartozó feladatok rendszeres és folyamatos ellátásának kötelezettsége. A szerző összegzése szerint mindkét jogviszony más részére végzett munkát jelent, úgynevezett függő munkavégzést szabályoz.
